Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: HR

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Tiszatarján

A Középső - Tisza vidéke- így nevezzük a Tisza árterét a Tokaji kaputól a Körös torkolatig. Ehhez a területhez tartozik a Borsodi-Mezőség, régebbi névhasználattal a Heves-borsodi nyílt ártér, ahol Tiszatarján található. A település a Tisza partjától 2 km-re helyezkedik el. A település az M3-as autópályáról a mezőcsáti vagy a hejőkürti lehajtótól érhető el.

A község nevében fellelhető a Tarján honfoglaló törzs neve, régészeti leletek tanúsága szerint korábban ez a terület szkíta és más népek lakóhelyéül szolgált. A falu nevének első említése az 1214-es Váradi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. Ebben a században a Gutkeled nemzetség a birtokosa. A XV. században mezővárosi rangot szerez a település. A következő évszázadban a tokaji várnak részévé válik. A török időszakban nem fizet adót, ami miatt el is pusztítják 1596-ban, de a falu hamarosan újjáépül. 1605-ben a reformáció terjedése jegyében templomot építenek, ami később leomlott. Újabb templom építésére csak 1780-ban került sor.

A község birtokosai sokszor változtak, jelentős károkat okoztak a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XIX. században báró Eötvös József egy kúriát tartott fenn Tarjánban, ahová gyakran visszajárt és itt írta meg a Falu jegyzője című regényét. Itt élt idős korában Édes Gergely költő, lelkész, akinek a nevét az általános iskola viseli. Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Jelentős volt az állattartás, majd egyre többen helyezkedtek el az iparban.

Helyben elsősorban az önkormányzat és intézményei, valamint a helyi vállalkozások biztosítanak munkát. A mezőgazdasági tevékenység ma is jelentős szerepet tölt be a település életében. A település nevezetességei között szerepel a Hősi – liget, a Református templom, a Tájház és az Eötvös Kúria, ami jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad otthont. A Kis-Tisza holtág közelségéből adódóan az egyik legfőbb horgászvíz, de a Csali horgásztó is tartalmas kikapcsolódási lehetőséget biztosít a horgászni vágyók számára. A település folyamatosan együttműködik a WWF szervezettel, mely során vízibivalyok kerültek elhelyezésre az ártéri környezetbe és több alkalommal megrendezésre került a BIG JUMP - NAGY UGRÁS elnevezésű természetvédelmi rendezvény, ahol az ökörsütés, lovaskocsikázás és a pálinkázás is helyet kapott.

Az elmúlt évek során Európai Uniós forrásokból több beruházási jellegű fejlesztés is hozzájárult a rendezett településkép kialakításához. Megújult az orvosi rendelő, az óvoda, az iskola és az önkormányzat épülete. Bölcsődei részleg került kialakításra a Micimackó Napközi Otthonos Óvodában, valamint Idősek Nappali Ellátó Házával és Gyermekházzal bővült a település szolgáltatási köre. Infrastrukturális fejlesztések között szerepel több belterületi utca fejlesztése és a település szennyvízhálózatának kiépítése is.

 

Elérhetőségek

Tiszatarján Község Önkormányzata

Cím: 3589 Tiszatarján, Eötvös körút 1.

Telefon: +3649/552-110

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Vidéki élmények

Vissza az előző oldalra