Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: HR

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Ártéri tájrehabilitáció Tiszatarjánban

Egy Európa – Több Természet (One Europe – More Nature, OEMN) programja a WWF együttműködésével

VízibivalyokMagyarországon a Tisza mentén az ártéri élőhelyek állapota jelentősen leromlott. A természetes élőhelyek összezsugorodtak, kevesebb az ártéri erdő és legelő, kevesebb a vizes élőhely. Árvíz esetén nemcsak a hullámtér kerül víz alá, hanem a gátakon kívül eső területek nagy része, az egykor a folyóhoz kapcsolódó táj is. Az ártéri legelők nagy részét és a vizes élőhelyek partjait ellepték az idegenből behurcolt/bevándorolt cserjék (ilyen például a gyalogakác), az erdőkben egyre nagyobb arányban vannak jelen a honos fafajokat kiszorító idegen fajok, és láthatóan csökken a biológiai sokféleség.

A WWF célja, hogy a Tiszatarján térségében fellelhető élőhelyek (különféle gyeptípusok, vizes élőhelyek, puhafa ligeterdők) és az ezekhez köthető természeti értékek fennmaradjanak. E mellett a térségben olyan megoldást keresnek, amivel nemcsak a természet, de a gazdasági szereplők és a tiszatarjáni lakosok is jól járnak. A kulcs a megújuló energia.

A WWF OEMN (One Europe More Nature) programjának keretében azokon az egykori legelőkön és vizes élőhelyek környezetében, ahol az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állítanak elő. Ezzel párhuzamosan helyreállítják az egykori vizes élőhelyek (folyómedrek, holtágak, laposok) egy részét, valamint a sérülékeny gyepeken hosszútávon legeltetéssel tartják fenn  a természetvédelmi szempontú legjobb állapotot. A legalacsonyabb termőértékű, felhagyott szántókra pedig erdőket és olyan hazai fajokból álló energiaültetvényeket telepítenek, amelyek könnyen felhasználható biomasszát adnak.

Vaszkó Csaba, a WWF OEMN program koordinátora felmérte 2006-ban Tiszatarján biomassza adottságát és az önkormányzat együttműködésével a következő évben hozzáláttak kidolgozni és kialakítani egy olyan mintaprojektet, ami alapja lehet a megújuló energia hasznosításához.

Tiszatarján mellett, közel 30 ha-on kialakított mintaterületen a WWF bemutatja, hogyan lehet az újfajta természetvédelmi szemléletet a gyakorlatban is alkalmazni. A korábban elhanyagolt ártéri területeken agresszívan terjeszkedő özönnövény, a gyalogakác (Amorpha fruticosa) betakarítása nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is különösen nagy jelentőségű. A gyalogakác a felmérések szerint ugyanis kiváló biomassza-alapanyagnak bizonyult, így a közeli erőműbe szállítás után energia állítható elő belőle. 2008-ban a helyi lakosok betakarították az ártéren található gyalogakácot, és beszállították az AES tiszaújvárosi hőerőműjébe. Így egyszerre szabadultak meg a hazai őshonos növényeket kiszorító jövevény gyalogakáctól, és jutottak bevételhez a helyiek.

Ezután a megtisztított terület egy részén ellenőrzött körülmények között energiaültetvényt hoztak létre hazánkban honos, kosárfonó (Salix viminalis) és fehér fűzből (Salix express).  Az energiafűzek Kapuvárról és Soltról kerültek beszerzésre. A kezdetekben a gyalogakác biomassza alapanyagot az AES erőműbe vásárolta fel. Az erőmű bezárását követően a folyamatosan betakarításra kerülő gyalogakácot és az energiafüzet a település hasznosította fel saját részére, hiszen közintézményeibe következetesen olyan kazánokra pályáztak, amelyek fel tudják használni a keletkezett biomasszát. Az így kialakított mintaprojekt hozzájárul a közintézmények fenntartásának költséghatékonyabbá tételéhez valamint turisztikai látnivalóként is szolgál.

A terület másik, előre meghatározott részén nem folyik gazdálkodás, hanem ősi magyar háziállatfajták, bivalyok és szürkemarhák legeléssel tartják karban. 2008. október végén még hódokat is telepített ide a WWF, melyek szintén elősegítik a természetes sokféleség kialakulását, a terület feléledését.


Ez a mintaprojekt már több környező településen is bemutatásra került, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék hallgatói is részesültek abban, hogy megnézhessék a bivalyokat és körbevezessék őket a mintaterületen.

Esélyt a természetnek, esélyt az embernek! kisfilm a következő linken lérhető:

http://www.youtube.com/watch?v=ht1F3o6Fk-c

 

Elérhetőségek

Ártéri tájrehabilitáció Tiszatarjánban

Cím: -

Telefon: +3649/552- 110

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Vissza az előző oldalra