Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: HR

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Hejőkürt

Hejőkürt ősi szállásbirtok volt, s mint neve is mutatja, a Kürt törzstől vette a nevét. Régi neve Kert alakban fordul elő, s már a XIII. századból adatunk van a község fennállásáról. Ekkor az ugyancsak község, s vele határos Hejőtő (a későbbi Parasztbikk) felével az egri pürpök birtoka. Minthogy az 1261. évi oklevél az egri püspök régi birtokának említi, következtethetünk arra, hogy a község már jóval régebben alakult, s régóta az egri püspök birtoka volt. A tatárjárás alatt elpusztult, puszta még 1275-ben is, mikor Kuerd néven szerepel, de kevéssel később felépült, s 1319-ben, mikor Korth alakban találjuk a nevét, az egri püspök az egri káptalannak engedte át tizedét. Ekkor már egyháza is volt, és 5-8 pápai tizedet fizetett.
Nevével ebben a században sokszor találkozunk, és eleinte alig hihető, hogy azon a Kürt-ön, amelyet Rozgonyi Sebestyén birtokolt, 1460-ban új adományozást kapott rá Mátyástól. Ekkor mint Heves megyei községet emlegették. Akkor Kwert, Kwewrth alakban írták le a nevét. A Rozgonyiak és a Kanizsaiak között 1493-ban kötött egyezség e néven szerepelteti a községet. Kürt nem kizárólag egyházi birtok volt, ezt igazolja az a tény, hogy birtokos családja a helységtől Kürthinek nevezte magát. A XVI. században az egri püspök volt a fő egyházi földesúr. Az ekkori összeírások Kyrth, Kywrth, Kwrth néven tüntették fel a település nevét, s úgy említik, mint egri vár tartozékát.
A törökök 1566-ban elpusztították a községet. Ennek következtében a lakosok elmenekültek. Hódoltsági terület volt, a török pusztítása után újjáépült, egyre közelebb húzódva a Tiszához. Tiszakürt néven adózott a töröknek, melyet először Hatvannak, majd később Szolnoknak fizetett.
A török hódoltság idején elpusztult falut 1792-ben Eszterházy Károly telepítette újonnan egy útkereszteződés mentén. A kereszteződésben építették meg a falu templomát, plébániáját, iskoláját, s az ide vezető út mentén osztották ki az új lakosok telkeit, majd a keresztutca mentén is telkeket osztottak. Miután a község távolabb került a tiszától nevét megváltoztatták, s ettől kezdve a Tiszakürt helyett a Hejűkürt nevet kapta a kis község. Minthogy a településnek egyházi földesura volt, megmaradt egyházi birtoknak, s a kassai püspökséghez is tartozott.A Tisza szabályozásával az élő Tisza távolabb került a falutól.A község tehát a Tisza és a Hejő árterében található, ezért mindenképpen életét a víznek járása határozta meg évszázadokon át. A Hejő itt torkollik a Tiszába.
Egykor a területen sok volt az erdő, valamint az áradások után visszamaradt mocsár, rét, legelő. A növény sokfélesége gazdag élővilágnak adott élőhelyet. A fűzfa fonás, zsákszövés több család megélhetését biztosította. A folyó szabályozása után a mocsarakat kiszárították, de a terület vízháztartását nem állították helyre, így a növényzet is megváltozott. A földterületek művelésbe vonásával egyidejűleg az őshonos növényzet eltünt. Az ármentesített területeken gabonát kezdtek el termeszteni, illetve a nedves rétek részben megmaradtak legelőknek.
Az első világháborúban 78 katonája vett részt a kis községnek, akik közül 22-en haltak hősi halált.A községben több nemesi család élt, a Víghek, a Nagyok és a Csatók.
A község a harmincas évektől a második világháborúig nem sokat fejlődött. A virágzó vegyiparnak a mai Tiszaújvárosba telepítése alaposan átszervezte Mezőcsát és vonzáskörzetébe tartozó kis települések fejlődését. Munkalehetőséget biztosított ugyan a közeli vegyi kombinát és a tiszapalkonyai hőerőmű, de a jelentős környezetszennyezés miatt a faluba idegenek nem települtek be, és a mezőgazdaság is háttérbe szorult.
Hejőkürt életében változást az 1990-es évek hoztak, mikor a község élt az önkormányzati törvény adta lehetőséggel és saját önkormányzatot hozott létre. Ettől kezdve főleg az infrastruktúra fejlesztés területén történtek jelentős előrelépések, mivel bevezették a faluba a gázt, kiépült a telefon- és az ívóvízhálózat, portalanításra kerültek az utak, és napjainkban került átadásra a település közigazgatási területén áthaladó M3-as autópálya, melynek hejőkürti leágazásán keresztül lehet megközelíteni a környék kistelepüléseit.

Megvalósult vidéki fejlesztések (EMVA 2007-2013)

Uniós vidékfejlesztési támogatásnak köszönhetően a községháza közvetlen szomszédságában többfunkciós szabadidőpark létesült, mely a gyermekek szórakozását, mozgási igényeit kielégítő játszótérből, valamint az idősebb korosztályhoz tartozók nyugodt kikapcsolódását szolgáló pihenőparkból áll.

Elérhetőségek

Hejőkürt Községi Önkormányzat

Cím: 3588 Hejőkürt, Szent István út 62.

Telefon: +3649/352-627

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Vidéki élmények

Vissza az előző oldalra